Pszichoanalitikus onkopszichológia

Riskó Ágnes

A „Pszichoanalitikus onkopszichológia” című kötet Riskó Ágnes pszichoanalitikus pszichoterapeuta e témában megjelent írásait tartalmazza.
A szerző évtizeden át dolgozott az Országos Onkológiai Intézet egyik kemoterápiás osztályán, mint az onkológiai kezelőcsoport tagja. „Testközeli” terepmunka bázisán, alulról építkező, bizalmon és önkéntes együttműködésen alapuló lelki segítségnyújtási módszerek kiformálódásába avat be a szerző.
Miről olvashatunk könyvben?
Az onkológiai jelenlétről, jellegzetes érzelmi élményekről, a teljes betegút folyamán történő találkozásokról és a szavakkal, vagy szavak nélkül zajló, rendhagyó beszélgetésekről, az onkológiai szakember „konténer” funkciójáról, és a kezelőcsoportban „állandó tárgy”-á válásának mozzanatairól. Szó esik az alkalmazható onkopszichológiai beavatkozások indikációiról, megvalósításáról, és a felismert pszichoszociális szempontok, valamint aktivitások integrálásáról a komplex onkológiai ellátásba.
Egy-egy tanulmány foglalkozik a segítő érzelmi kapcsolatok jellegzetességeivel, a rákbetegség testi integritást kikezdő, a lélek felé tartó dinamikájáról a pszichoterápia folyamán és körvonalazza a szükséges, ún. intenzív szupervízió módszerét. Bemutatja, hogyan erősíthetők a megfontoltan alkalmazott sajátos pszichoterápia segítségével a belső erőforrások, leírja, hogy a testi-lelki integritás adaptívan ujjá építhető, és hangsúlyozza, hogy a kapcsolatokba, valamint a társadalomba való visszatérés lehetséges, szükségszerű folyamat.
A könyv segítségével az olvasó számára kirajzolódhat az éppen megbetegedett ember sajátos érzelmi állapota, lelki kapaszkodó keresése, a találkozás, az együttműködés lehetősége a járatlan, de járandó utakon. Tanulmányok foglalkoznak a terminális állapotú betegek nem verbális terápiájával, a test destruálódásával történő szembenézéssel, a távolodással – az ősbizalom és a belső „jó” tárgyak megújuló
támogatásával.
Az utolsó írásban a szerző a kórház összetett rendszerét és működését egy saját szorongásokkal küzdő, krónikusan bajlódó élőlénynek tekinti. Reményt adhat ez az áttekintés, mert bemutatja a szorongások rejtett okait, „fészkét” és azt is, hogyan válhat a kórház „elég jó” anyává a benne dolgozó, együttműködésre törekvő mentálhigiénés szakemberek speciális munkája által.
A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik többet szeretnének tudni az onkológiai betegek, a hozzátartozóik és a szakemberek több rétegű, mélységében kevéssé ismert érzelmi élményeiről és megküzdési módjairól a jobb állapotba kerülés, a gyógyulás érdekében, a szomatikus terület működési átlátszóságának megközelítése reményében.