Alternatív táplálkozás – választható táplálékaink

Prof. Balogh Sándor

A növényi és húsalapú, mértékletes táplálkozási rendszertől, időszakosan vagy hosszabb időre tervezetten, sokan eltérnek. Ők és a divatdiéták rabjai az alternatív táplálékválasztók.

Az alternatív táplálkozás kortünet. Soha ennyi „világmegváltó” fogyókúrás recept nem volt még elérhető, de vajon feltűnik-e, hogy közben a lakosság egészségi állapota összességében nem jobb, sőt romlik?

Adatok bizonyítják, hogy milyen gyakoriságú a helytelen táplálkozás miatti egészségromlás, mindenekelőtt az elhízottság és a túlsúlyosság.

A szerző a divatdiéták  hosszú sorát mutatja be, véleményezi, mellette természetesen az étrendfüggő és táplálkozási betegségekben szenvedők táplálékválasztásának is szentel egy fejezetet.

Mindezek előtt azonban az alternatív táplálkozással kapcsolatos személyes döntések valódi hátterével, családi és közösségi kockázataival is megismertet.

Az első fejezetekben foglalkozik a táplálék és a táplálkozás fogalmaival, az egészséges, friss, tiszta, biztonságos élelmiszerekkel csakúgy, mint az élelmiszertermelés és -fogyasztás témaköreivel. Különös jelentőséggel bír a bőség következtében könnyen kialakuló túlsúly, és ennek különböző változatai, a nyomukban fellépő betegségekkel, mint írja: A derék és csípő környékén felhalmozódó zsírszövet több korábbi tanulmány szerint is jelentősen csökkentheti életkilátásainkat, mivel hajlamosít szív- és érrendszeri megbetegedésre. Ez a zsírszövet ugyanis több káros anyagot termel, ráadásul közel helyezkedik el a létfontosságú szerveinkhez.

Meglepően fontos a fogantatástól számított első 1000 nap. „A fokozott kalória bevitel a zsírsejtek szaporodását serkenti.  A szülők a kórós elhízás alapjait már a csecsemő- és gyermekkorban lerakják. Életünk első 1000 napjában „követett” étrend ugyanis a későbbiekben is nagyban befolyásolja testünk egészségét.”  Ez az egészségveszteség nem, vagy csak alig nyerhető vissza később.

Egyik oldalon az élelmiszerek bősége, a másik oldalon az éhezés, s bizony megdöbbenünk, „egy hazai iskolás 15 (!) éhező gyerek napi adagját fogyasztja el egyedül!? Csak Afrikában 50 ezer ember hal meg naponta (!),  az alultápláltság következményeként.”

A szerző, dr.  Balogh Sándor csaknem 50 éve ténykedik az élelmiszer-ismeret oktatása és tudományos kutatása terén, jól ismeri a diszciplínát.  A magyar viszonyok tekintetében történeti kitekintést is tesz a következő sorokkal (is):

„1961–1978 között a mezőgazdaság bruttó termelési értékének növekedésében Magyarországot csak Hollandia előzte meg a világban. Az egy lakosra jutó mezőgazdasági termelési értékben pedig Magyarország az első helyen állt.” „A termelés értéke 1960–1962 és 1983–1985 között közel megduplázódott, az egy főre jutó gabonatermelés terén Magyarország ekkor az USA-val egy szinten állt, csak Kanada és Dánia előzte meg. Az egy főre jutó hústermelés terén Hollandia után Magyarország a világon a 2. helyet foglalta el.”  

A könyvben külön fejezetek szólnak az élelmiszertermelés és fogyasztás fenntarthatóságáról, a vegetarianizmusról, a vallási (és ezoterikus, spirituális) meghatározottságú táplálékválasztásról, a különböző mentesített („free from”) és dúsított élelmiszerekről, a funkcionális és „novel” élelmiszerekről, de szeretné eloszlatni a téveszméket is a fogyókúrázás, lúgosítás, méregtelenítés ma divatos témaköreiről, és a tisztánlátás érdekében az áltudományok ismertetőjeleit is felsorolja.