A Szondi-teszt korszerű értelmezése

Dr. Lukács Dénes

A projektív teszteket számos bírálat érte és éri, részben a megfelelő bizonyítékok – mindenekelőtt a statisztikai vizsgálatok – hiánya, másrészt amiatt, hogy értelmezésüket szubjektív elemek is befolyásolják. Mindkét érvelés jogos, ugyanakkor az utóbbi időben egyre szaporodó képalkotó eljárások (újabban a tükörneuronok működését elemző vizsgálatok) nem pusztán logikai úton, de érzékszervekkel tapasztalható módon is bizonyítják, hogy a projektív tesztek által kiváltott reakciók a központi idegrendszerben milyen folyamatot indítanak (vagy nem indítanak) be. A bírálat másik állítása, hogy a pszichológus személyiségének egyes tényezői befolyásolhatják az értelmezést,  szintén valós érv, habár a megfelelő tudású és kellő önismerettel rendelkező pszichológus, szem előtt tartva saját szubjektivitását, képes e lehetőséggel számolni, és szükség esetén akár szupervíziót igénybe véve azt kiküszöbölni.
A Szondi-teszt különös nehézsége az a terminológia, amelyet a szerző számos szimbólum, metafora, valamint a Bibliából átemelt kifejezéssel a teszt értelmezése céljából létrehozott. A fogalmak és a kifejezések sokszínűsége, azok betűhű alkalmazása megnehezíti az adatok interpretálását.

A könyvnek elsődleges célja e nehézség kiküszöbölése oly módon, hogy Szondi terminológiáját érthető fogalmakkal helyettesíti. Számos, a mindennapi gyakorlatban felvett teszt, valamint a teszttel vizsgált személy problémájának bemutatásával a pszichológus számára megkönnyíti a teszt értelmezését, és ezzel a teszt pszichodiagnosztikájában nem otthonos kollégáknak is segítséget nyújt.