A szelf csatangolásai a társas univerzumban

Kik is vagyunk? – a kérdés egyszerűnek tűnik, mégis nehéz megválaszolni. Ahogy önmagunkról vélekedünk, abban mennyi a saját tapasztalatunk és mennyi azoké, akik életünk során szerettek bennünket, féltek tőlünk, csalódtak bennünk vagy reményt fűztek hozzánk? Hol végződik a saját belső világunk, és hol kezdődik a másik emberé? Amit szelfnek nevezünk, nem izolált képződmény, mégis tudunk úgy gondolni rá, mintha valahol bennünk lakozna elkülönülten a világtól. Pedig a szelf talán inkább olyan utazó, aki egész életében ugyanabban a tájban csatangol, mégis önmaga új meg új arcát ismeri fel. És ez a táj a társas univerz um.
Bokor László legújabb könyvében az egyéni psziché folyamataitól a társadalomlélektanig vezeti el olvasóit, amellett érvelve, hogy amit társadalmi jelenségnek nevezünk, az személyes történetek sokaságából szövődik össze. A kiindulópont a szelf, az út azonban messzebbre vezet: az egyéni fejlődéstől a terápiás kapcsolatig, az interszubjektivitástól a mentalizációig, a családtól a csoportig, a társadalomig és az evolúcióig. A szerző vélekedése szerint ezek ugyanannak a társas univerzumnak különböző szerveződési szintjei.
Bokor László pszichiáter, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus, csoportanalitikus. A pszichoterápiás ellátásban dolgozik, tagja a társadalmi folyamatokat elemző Civil Csoport Hétvége (CCH) stábjának, amelynek rendezvényei a társadalmi önismeret fejlesztését célozzák.